1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. úgy mozgat valakit, valamit, hogy az utána halad. két ló húzza a szekeret. | (t. n.) járművet ily módon előbbre juttat. jól húz a ló, a motor. | (t. n.) biz nagy erőkifejtéssel dolgozik. | ▸ húzza a lábát

2. maga felé mozgat valamit. közelebb húzza a széket; vizet húz (a kútból). | (t. n.) sp evez. | harangszóval jelez, harangoz. delet húznak. | (t. n.) (sakkban v. hasonló játékban figurát) szabályszerűen áttesz. most te húzol. | megfogva maga felé közelít és feszesen tart. húzza valakinek a haját. | (t. n.) <borotva, fésű, nyíróeszköz> a szőrszálakba akadva fájdalmat okoz. | valaki, valami felé vonz. a leány felé húzta valami. | tn nép valakihez vonzódik, azt pártolja. a családjához húz.

3. úgy mozgat maga felé valamit, hogy az betakarja. magára húzza a takarót. | <ruhadarabot> magára vesz. cipőt, kesztyűt húz. | valamit úgy tesz valamire, hogy azt betakarja, ill. körülvegye. gyűrűt húz az ujjára; huzatot húz a paplanra. | ▸ ágyat húz

4. <rögzített dolgot> helyéről eltávolít(ani igyekszik). fogat húz; ▸ kardot húz | <több tárgy közül> találomra elvesz, kivesz valamit. ászt húzott.

5. (tn is ) iszik v. szív valamiből (valamennyit). húz (egy kortyot) az üvegből.

6. hosszában kinyújtva rögzít. kötelet húz a két fa közé. | tn ▸ húz valamin egyet húz a csavaron. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetben kifeszít, kinyújt. ▸ kaptafára húz ▸ deresre húz valakit | arcán az izmok feszítésével valamilyen változást idéz elő szélesre húzza a száját; ▸ a száját húzza

7. tn ruhadarab vmely része feszül, húzódik. hónaljban még húz a blúz.

8. hegyes tárggyal átszúrva rögzít. ▸ karóba nyársra húz valakit

9. súlyával a földhöz közelít, és ezzel kellemetlen érzést okoz. húzza a hátizsák a vállát. | tn vmely irányban billen(ni), eltér(ni igyekszik). jobbra húz a kerékpár.

10. biz bosszant, ingerel, ugrat. húzza a társait.

11. nyújtással készít valamit. drótot húz.

12. biz időben hosszúra nyújt. húzza a tárgyalást. | ▸ húzza az időt | (t. n.) ▸ nem sokáig húzza már

13. <vmely tárgyat> úgy mozgat, hogy az folyton súrol valamit. a földön húzza a zsákot.

14. (t. n. is ) vonós hangszeren játszik. csárdást húz; a szomszédban húzza a cigány.

15. <mozgásával nyomot> hoz létre. barázdát húz; vonalat húz. | ▸ hólyagot húz

16. (t. n. is ) biz <írásból> kihúz, kihagy, töröl. húz a cikkből.

17. <falat, kerítést stb. > készít, szerkeszt, épít.

18. tn ▸ valakire, valamire valamennyit, vmekkorát húz

19. tn húzódik, vonul. húznak a szalonkák. | tn ▸ kapura húz

20. tn ▸ húzz már innen!

21. tn (alanytalan) (nagy) légvonat van.

22. tn ige táj hasonlít valakihez, valakire. húz az apjára.

23. gyak. pejor <fizetést, hasznot> rendszeresen kap, élvez.

24. tn (rendsz. -t ragos hat-val) mélyen, jóízűen alszik. ebéd után húzott egyet v. egy jót.

[ fgr ]

I. htl névm

II. von névm

III. fn

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.